Kacsó Péter keramikus művész – Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság

A föld, a víz, a nap, a tűz és a lélek szerencsés
találkozásából születnek az alkotásaim, melyek több
ezer év tradícióit hordozzák magukban. Megtiszteltetés
számomra, hogy egyik további álmodója lehetek és
lelkemet adhatom agyagból lévő tárgyaim készítéséhez.
1949.június 25-én születtem Budapesten, és itt nőttem
fel a XVII. kerületben. Itt folytattam középiskolai
tanulmányaimat is.
Már gyermekkoromban agyagoztam, mint minden
gyermek, gyúrtam a sarat. Első mesterem, akitől a
szakma fogásait tanultam, Zsichla Károly volt.A szakmai
képzésem az élet iskolájával kezdődött.
1980-ban feladtam utazási irodai állásomat. Megérte?
Ezt nem tudom, de azt igen, hogy e szakma
képviselőjének lenni mindig kivételezettség. Küldetés.
Hatezer év tapasztalataiból gyúrt mesterség gyakorlása
felelősség az elődökért. Ha az ember egy morzsányit
hozzá tud tenni a felhalmozott tudáshoz, vagy megnyit
egy titkos ajtót az évezredek múltjából, már megérte.
A 90-s években fordultam az egyéni kerámiák készítése
felé.Ezeket népi- és iparművészeti vásárokban
értékesítettem az orzág egész területén. Művész
segítőm Csekovszky Árpád, kerületünkben élt
kerámikus művész, címzetes egyetemi tanár volt, aki

atyai szeretettel és nagy tapasztalattal, tudással
segítette fejlődésemet.
A folyamatos útkeresés, a próbálkozások sokszínűsége
tükröződik kerámiáimban. A murális munkáim inkább a
festészethez állnak közelebb. A rakuzott edények a
kerámia időtlenségét sugározzák, plasztikáim a
szobrászat irányába mutatnak.
Munkáiban követem a technika fejlődését Az ismeretek
birtokában gyakran változtatom az elkészítés és a
megvalósítás módját. Nagy kedvencem a raku technika.
A versek mindig közel álltak hozzám. A versek
hangulatát kerámia képek formájában próbálom
visszaadni.
2025-ben jelent meg Harcsa Béla verses kötete,
melynek illusztrációi a verses kerámiáim.
Közösségi terek díszítésére készült műveim találhatók:

Pécsvárad
Művészetek völgye – nyertes nagyméretű edény
Nagykanizsa – Kendli major – virágtartós szökőkút
Budapest – Rákoshegy – Kodolányi tér – Napóra
Rákoshegyi Új Közösségi Ház –
Ruttkai Színház – Echós szekér – Vándordíj
Kemencék és kandallók

1996-ban meghívást nyertem a Békési Nemzetközi
Művésztelepre. Azóta nyaranként rendszeres
résztvevője vagyok művésztelepeknek Magyarországon
( Badacsonytomaj, Békés, Nagykanizsa – Kendlimajor,
Káptalanfüred) és külföldön is ( Spanyolország,
Ausztria, Németország)
1995 óta állítok ki egyéni és csoportos kiállításokon.
Egyéni kiállítások:
1995 Szabadtéri Budapest XVII.